A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti egyensúlyi állapotából, és alkalmazkodásra kényszeríti. A stressz fogalmának definiálása Selye János, magyar származású kanadai vegyész, orvos nevéhez fűződik.
A stresszre adott reakcióval a szervezet az egyensúlyi helyzetet igyekszik helyreállítani. Amikor arra van szükség, a szervezet védekezni kezd, amikor képes rá, akkor pedig alkalmazkodik. A stressz mind pozitív, mind negatív életesemények hatására jelentkezhet. Sokféle dolog kiválthatja, lehetnek ezek jó és rossz dolgok is. Azonban ennek hatása a mindennapi közérzetünkre és teljesítményünkre különböző. A stressz nem feltétlenül rossz dolog: a pozitív stressz, vagy más néven eustressz, jobb teljesítményre serkenthet bennünket és energiával tölt fel. Ellenben a negatív stressz, vagy distressz, állandó védekezésre kényszeríti a szervezetünket, ami hosszú távon rendkívül negatív hatással lehet az egészségünkre.

Milyen stressztípusokat különböztetünk meg?

A stressz valójában életünk része. A folyamatosan változó helyzetekhez való alkalmazkodás képessége nélkül az ember az életben maradásra is alkalmatlan lenne. Ha az idegrendszerünk közepes mértékben van izgalomban, az pozitívan befolyásolja a testi-lelki egészségünket.
Fontos megkülönböztetni a jó és a rossz stresszt. A pozitív, vagy eustressz, motivál bennünket, növeli az energiaszintet, és jelentősen javíthatja a teljesítményünket. A negatív, vagy distressz viszont szorongást okoz, csökkenti a teljesítményünket, és egészségügyi problémákhoz is vezethet, a mértéke többek között attól függ, hogy milyen intenzív és mennyire hosszú ideig áll fenn.
Az ideális helyzet az a köztes állapot, amikor a szervezetünk normális módon működik a stresszhatás alatt. A stressz fennállásának időtartama alapján beszélhetünk akut, krónikus vagy állandó stresszről. Ha a tünetek tovább tartanak a trauma után egy hónapnál, azt poszttraumás stressz szindrómának nevezzük.

Milyen hatással van a stressz a szervezetünkre?

A stressz önmagában még nem okoz betegséget. A tünetek valójában inkább a nem hatékony megküzdésből fakadnak. Tehát egyáltalán nem mindegy, hogyan reagálunk az adott stresszhelyzetre. Az emberek stresszre adott válaszreakciói azonban jelentősen eltérnek egymástól. A stressz először általában küzdelemre ösztönzi az embert. Az emberi szervezet hatékonysága, teljesítőképessége, problémamegoldó képessége közepes feszültségszinten a legideálisabb. Azonban amikor a feszültség növekszik, jóval kevésbé hatékony a működés.
Az intenzív stressz számos kellemetlen, sőt olykor veszélyes tünettel párosulhat. Ilyenek a teljesség igénye nélkül a figyelmetlenség, a csökkent memória, a nyugtalanság, a düh, a félelem, a reménytelenség érzése, a fejfájás, az emésztési problémák, a szapora szívverés, a vérnyomásproblémák, a hát- és nyakfájdalmak, az alvási nehézségek. Hosszabb távú stressz esetén depresszió, pánikzavar, fertőzéses betegségek elleni csökkent immunvédekezés, infarktus, gyomorfekély, akár daganatos megbetegedések is kialakulhatnak.