Milyen személyiség képes a stresszt jól kezelni?

A stresszreakció a testünk válasza a minket érő kihívásokra és veszélyekre. Ez a reakció segít felkészíteni minket a fenyegető helyzetek kezelésére. Az a személyiség, aki küzdőképes, mentálisan edzett, kitartó, kíváncsisággal és nyitottsággal fordul a világ felé, könnyebben alkalmazkodik a változásokhoz, és kihívásként tekint az elé kerülő nehézségekre. Az ilyen rugalmas és ellenálló személyiségeket nevezzük reziliensnek. Ha szeretnénk harmóniában élni önmagunkkal és a környezetünkkel, fontos, hogy fejlesszük a rezilienciánkat.

Milyen jellemzői vannak a stresszt jól tűrő személyeknek?

A nehézségeket kihívásként élik meg, és a hibáikból, kudarcaikból tanulva képesek fejlődni.
Szenvedélyesen elkötelezettek a munkájuk, szabadidős tevékenységeik és az őket körülvevő emberek iránt, ami céltudatossá és motiválttá teszi őket a további erőfeszítések irányába.
Képesek a belső kontrollra, vagyis uralni tudják a kialakuló helyzetet, így irányításuk alatt tartják a dolgokat.
A stressztűrőképesség fejlesztése tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy boldogabb és kiegyensúlyozottabb életet élhessünk.

Milyen megküzdési stratégiákkal kezelhetjük a stresszt?

A megküzdés minden olyan tudatos cselekvés, amit azért teszünk, hogy megbirkózzunk egy stresszhelyzettel. Az eredményes megküzdés tényezői az erőfeszítés, a célirányosság és a társas támogatás.

Mi nehezítheti a stresszkezelést?

  • Tanult tehetetlenség: ha valaki rendszeresen azt tapasztalja, hogy nem múlik rajta semmi, hogy tettei hatástalanok a környezetére, akkor passzívvá válik, nem kezdeményez. Teljesítménye az élet minden területén gyengül. (Seligman)
  • A társas támogatás hiánya: amikor nincsenek meg, vagy nem funkcionálnak megfelelően azok az emberi kapcsolatok, melyek védőhálóként működhetnének.
  • Kontrollvesztés: amikor az egyén úgy érzi, hogy valaminek hatására kicsúszik a kezéből az irányítás.

Milyen megküzdési stratégiák léteznek?

  • Problémaközpontú stratégia
  • Érzelemközpontú stratégia
  • E két stratégia keveréke

Problémaközpontú stratégia

Első lépésként azonosítja a problémát, majd mérlegeli a lehetséges megoldásokat, és kiválasztja közülük a legjobbnak tűnőt. Ennek a módszernek az a célja, hogy a jövőben felismerjük és elkerüljük az adott stresszforrást.

Érzelemközpontú stratégia

Ez a módszer a stressz által kiváltott érzelmek kezelésére összpontosít. Segít enyhíteni a negatív érzelmi reakciókat, hogy azok ne uralkodjanak el az egyénen.

Az emberek gyakran kombinálják a problémaközpontú és az érzelemközpontú stratégiákat, amikor stresszhelyzetbe kerülnek.

Hogyan segítenek a megküzdési stratégiák a stressz kezelésében?

A stressz kezeléséhez többféle stratégiát használhatunk, melyek segítenek abban, hogy kiegyensúlyozottabbak legyünk a mindennapokban. Két fő stratégián belül összesen nyolc különböző módszert különböztetünk meg:

  • Konfrontáció: Szembenézés a problémás helyzettel vagy a stresszforrással. Ez segít közvetlenül kezelni a kiváltó okokat.
  • Eltávolodás: Érzelmi és gondolati távolságtartás a stresszortól. Ez hasznos lehet a megküzdési folyamat során bármikor.
  • Érzelmi reakciók és viselkedés szabályozása: Segít, hogy higgadtan és megfelelően reagáljunk a stresszhelyzetekben.
  • Társas támogatás keresése: Támaszkodás a családra, barátokra, környezetre. A támogatás erősíti a megküzdési képességeinket.
  • Felelősségvállalás: a személyes kontrollt és hatékonyság érzete növeli a befolyást a stressz felett. De a túlzott felelősség bűntudathoz és negatív önértékeléshez vezethet.
  • Probléma megoldás-tervezés: Lehetőségek számbavétele és értékelése a stresszhelyzet megoldására. Ez egy nagyon hasznos stratégia.
  • Elkerülés-menekülés: Bár látszólag hatástalan, egyes helyzetekben átmenetileg hasznos lehet a konfrontáció elkerülése.
  • Pozitív jelentés keresése: Próbáljuk meg a negatív eseményekben is meglátni a jót, és kihívásként tekinteni rájuk. Ez növeli a sikeres megküzdés esélyét, de vigyázzunk, hogy ne értékeljük tévesen pozitívnak a helyzetet, mert ez akadályozhatja a valódi problémamegoldást és súlyosbíthatja a stresszt.

(Lazarus és Folkman 1984)
Ezek a stratégiák segítenek abban, hogy hatékonyabban kezeljük a stresszt és kiegyensúlyozottabbak legyünk a mindennapokban.